36. Fejezet

"Sziasztok! Itt a pótló fejezet! ;) Remélem tetszeni fog ez is mindenkinek! 

Jó olvasást és komizzatok!

Puszi: Vivii"

♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥

Reggel egy durranásra keltem fel. A szememből úgy kipattant az álom, mint még soha. Felültem az ágyamon és csak hallgatóztam, hogy vajon mi is történt. Csak annyit hallottam, hogy a többiek kiáltoznak össze-vissza.

-Hol francba van ez a gyerek? –hallottam meg az emeleten Liam hangját.

-Nem tudom, de már megint csinálhatott valamit. –hallottam meg Zayn hangját is.

-Srácok, ti meg miért kiáltoztok? –szólalt meg Abby és Lindsey álmos hangjukon. De a srácok nem válaszoltak rá. Egyszer csak meghallottam egy hangot, ami a fürdőszobámból jött. Nem hallottam valami tisztán, de aztán újból jött egy hang. Valami olyasmi, hogy ’itt vagyok’ meg hogy ’segítség’. A többiek egyből berontottak a szobámba. Én is akkor igyekeztem a fürdőszoba felé, hogy megnézzem, ki lehet az. A srácokkal kinyitottuk a fürdőszoba ajtaját és nem ÉN legalább is nem hittem a szememnek. Louis ott feküdt a fürdőszobám kellős közepén és a fejét fogta. De állj! Először is.. mi a f*szt keres itt? Már bocsánat a obszcén szóért.

-Louis?! –néztünk rá mindannyian meglepődött fejjel.

-Srácok. Már azt hittem soha nem fogtok jönni. –fogta fejét Louis.

-Na, gyere haver. –húzta fel a földről Liam.

Mindannyian lementünk a konyhába reggelizni. Csináltam mindenkinek kávét és sütöttem gofrit. Leültem a többiekhez az asztalhoz és enni kezdünk.

-Louis! Te még is mi a frászt kerestél a fürdőszobámban? –kérdeztem Louistól kíváncsian.

-Hát az úgy volt, hogy én feljöttem az emeltre a közös fürdőbe mosakodni, de nem volt kirakva törülköző, ezért bementem hozzád, mert nálad van az összes törcsi és hát megcsúsztam kövön és bevertem a fejem. –mesélte.

-Istenem, Louis. Nem is te lennél. –rázta a fejét Liam.

-Jaj, hagyjatok. És Vanessa, bocsi, hogy nálad kötöttem ki. –Louis.

-Semmi baj. De légyszi, legközelebb ne zombi hanggal kiálts segítségért, mert az előbb is frászt kaptam. –mondtam mosolyogva.

-Jó, rendben. –Louis.

-Kikér még gofrit? –néztem a többiekre.

-Én kérek. –kiáltott egyet Niall.

-Jól van bátyus. Neked amúgy meg sem kellett volna szólalod. –mondtam röhögve.

-Én is szeretlek. –Niall.

-Én is bátyus. –öleltem meg.

-Na, akkor kikér még gofrit? –kérdeztem.

Erre mindenki feltette a kezét.

-Oké, akkor hozom a következő adagot. –mondtam.

Épp, hogy felálltam az asztaltól csöngettek.

-Hagyjad, majd én hozom gofrikat, te csak nyisd ki az ajtót. –állt fel Lindsey.

-Oksa. – mondtam majd az ajtó felé vettem az irányt. Oda mentem majd kinyitottam.

-Óh, szia! –öleltem meg List.

-Szia, ego! –köszönt ő is majd egy puszit nyomott homlokomra.

-David? –én.

-Dolgozik. –mondta miközben sétáltunk a konyha felé.

-Sziasztok! – köszönt Lis a többieknek.

-Helló! –köszöntek kórusban.

-Óh, ti is itt vagytok? –nézett Lis a fiúkra miközben leült hozzánk az asztalhoz.

-Hát, jól látod. –Niall.

Megettük az összes gofrit, amit sütöttem. Lis rá 10 percre dolgozni ment. A srácok meg haza mentek. Mi pedig úgy döntöttünk, hogy elmegyünk vásárolni. Vagy is csajos napot tartunk, ami nálunk egy történelmi pillanat hisz ez a második csajos napunk, amit mi 3-an töltünk. Felszaladtunk mind a hárman és készülődni kezdtünk. Szerintem külső szemmel csak annyit lehetett látni, hogy az emelet egyik részéből a másik részére futunk. Gyorsan lezuhanyoztam majd felvettem egy kényelmes ruha összeállítást. Hajamat gyorsan kivasaltam és már indultam volna le a lányokhoz, de valami szokatlan volt nekem. De mi? Úr isten. Hát, a karkötők! Még jó hogy eszembe jutott. Nem szeretnék karkötő nélkül kilépni a szobámból. :/ Visszaszaladtam és felvettem a karkötőimet majd szaladtam lefele. Telefont beraktam a táskámba majd indultunk is.

* 20 perccel később *

Már egy jó ideje bent ülünk a Starbucks-ban. Habár csak 10 perce, de akkor is. :DD Lindsey beszélt a főnökével telefonon, mi pedig Abbyvel halálra untuk magunkat. Ezért én fogtam a telefonomat és fényképezni kezdtem, amit csak tudtam. Még Abbyt is pont le tudtam kapni, amit én egyből fel is raktam twittere…

*Abby szemszöge*

Valamit fényképezett Vanessa aztán pedig nagy pötyögésbe kezdett a telefonján. Mivel én is nagyon unatkoztam gondoltam gyorsan felnézek telón keresztül twitterre. Hát, ha van valami. Olvasok és olvasok egyszer csak látok egy képet, amin én vagyok. Egyből gondoltam, hogy Vanessa rakta fel, mert ő tud ilyen részeket elkapni. Megnéztem a képet..

Kép:

A képhez pedig ez volt írva:

@Abby_LorynJ Valamit nagyon nézhetsz..!!! :D

Gondoltam magamban, ez sose hagyja abba? Úgy látszik nem. :D

* Vanessa szemszöge*

Starbucks után elmentünk ruhákat venni, stb… Haza fele beugrottunk a Nando’s-ba enni. Gyorsan kikértük a kaját majd enni kezdtünk. Gyorsan belapátoltuk és indultunk haza. Otthon pedig beültünk a tv elé és a lányok berakták az én kedvemért a Titanicot. Húú, de jó nekem. Annyira örülök -.-’ Ahogy berakták a filmet, 5 percre rá bealudtam rajta. Hát igen. Ebből látszik, hogy ki nem állhatom a filmet.  Arra keltem fel, hogy leesett a távirányító. Gyorsan felvettem majd leraktam az asztalra. Láttam, hogy a lányok alszanak ezért én halkan felosontam a szobámba és befeküdtem a puha ágyikómba. Néztem még egy kicsit a tv-t majd elaludtam. (…)