59. Fejezet

"Sziasztok! ^^ Megjöttem az új fejezettel! Remélem tetszeni fog nektek! ;) 

Jó olvasást a fejezethez és komizzatok! ;)

Puszi: Vivii"

Arra riadtunk fel mind a hárman, hogy valaki ordítva jön be a házba...

- VANESSA BRIDGIT JAMES! -jött be ordítva..HARRY?! o.O Jaj, ne! Mi lesz ebből istenem. 

- Jaj, ne. -sóhajtottam.

- Mi van? -kérdezte halkan Liam.

- Mindjárt elkezdni. -mondtam.

- Mit? -kérdezte Niall.

- Ezt..-mutattam Harryre majd elkezdte az a féle monológját.

- SZERETLEK! Hol vagy Vanessa? -ordította. Muszáj volt valahogy elhallgattatni, mert ha nem, akkor holnap már az újságba lesz az, hogy a One Direction-t feljelentették csendháborításért. 

- Itt vagyok, itt vagyok! Csak ne ordíts! -szaladtam Harryhez majd rászóltam.

- Rendben. -suttogta.

- És most indulj felfele! -kiáltottam rá miközben a lépcsőre mutattam.

- De én nem szeretnék! Veled szeretnék lenni! -mondta. Kicsit sem volt piás..Áh, nem. Áradt belőle a pia szag és dülöngél
össze-vissza.
- Nem érdekelsz Harry! Takarodj felfele! MOST! -ordítottam rá. Szerintem holnapra elmegy a hangom. 
- De..-kezdett bele Harry.
- Nincs, de! INDULJ! -mondtam.
- NEM! ITT MARADOK! -ordította.
- Hagyjad, Nessza! Majd felmegy. -mondta a kanapén ülve Niall.
- Nem hagyom Niall! Nem hagyom. -néztem Niallre. Idegességemben megfeszültek az izmaim és beszélni alig bírtam. 
- Majd felviszem. -mondta Liam.
- NEM FOGSZ FELVINNI! -ordított Harry, Liamre.
- Na, jó nekem ebből elegem van. -mondtam majd megragadtam Harry csuklóját és szó szerint felhúztam az emeletre egyenesen a szobájába. 
- Most szépen feküdj le és aludj! -szóltam rá. Kicsit sem voltam ingerült..ááh..nem de hogy is.
- Nem alszol velem? -lépett közelebb hozzám. 
- Nem! -mondtam.
- Biztos? -lépett még egyet.
- Én most megyek! Könyörgöm feküdj le és aludj! Szia! -hadartam el majd mentem VOLNA ki az ajtón..Istenem..Miért büntetsz engem?!  Harry megragadta a csuklómat, visszarántott egyenesen magához és aztán a másik kezével megfogta az állam és csókolni kezdett. Hiába ellenkezdet csak rosszabb lett. Államat szorosabban fogta. Nagyon fájt már..Szinte már sírtam. De eszembe jutott valami. A lábammal sípcsonton rúgtam. Harry elengedett és a lábát kezdte fájlalni. Én fogtam magam és ahogy csak tudtam futottam lefele. Ahogy leértem mindeni engem nézett. Úgy értem Liam és Niall. 
- Aludjunk. -néztem rájuk majd befeküdtem a két bátyusom közé és próbáltam elaludni. De ezek után? Ki az, aki ezek után eltud aludni?! Ti eltudnátok? Szerintem. Az egyik legjobb barátom, ilyet tett velem?! Hát, ez..ez hihetetlen. Egyszerűen nem tudom felfogni. Én most megijedtem Harrytől..Mi lesz még ezek után..istenem..! Tudtam, hogy rossz vége lesz ennek az egésznek. Hm..most már mindegy. De mi lesz, ha ezt elmondom Zaynnek? Nem szeretem Harryt bajba sodorni. Nem szeretném, hogy bántsa. És, hogyan fogom egyáltalán elmondani Zaynnek? Nem merem..Én félek..! Na, jó..Elég! Most már alszok..Kicsit forgolódtam még aztán elaludtam..

*Másnap reggel*

Másnap reggel arra keltem fel, hogy a konyhában csörömpölnek és hangosan beszélgetnek. Ezek szerint már mindenki fent van és reggeliznek. Nélkülem. Na, ennyit erről. Szerintem Niall megette az én részemet is. Mindegy. Majd eszek mást. Felmentem a szobámba átöltözni. Hoztam a szokásos formámat. Semmi szoknya vagy ilyesmi. Rövidnadrág, trikó, sportcipő! Ennyi. 

Én:

  

Felöltöztem majd lementem a konyhába a többiekhez. Beléptem a konyhába és még mindig evett mindenki. Ennyi reggelit csináltak. Ebből látszik, hogy Eleanor csinálta a reggelit. :) Már tapasztalatból tudom. :) 

- Jó reggelt mindenkinek! -sétáltam az asztalhoz.

- Jobbat! -jött a köszönés a többiektől. 

- Szia, édes! Vigyáztam a reggelidre. -köszönt mosolyogva majd rá mutatott az egyik tányérra, ami tele volt mindenféle ennivalóval.

- Szia! Édes vagy. Köszönöm! -nyomtam egy puszit Zayn szájára majd leültem mellé és enni kezdtem. Míg mindenki evett - most már velem együtt - beszélgettünk. Hirtelen jött egy kérdés.

- Királylány! Mi történt az álladdal? -nézett rám Louis.

- Az állammal? -kérdeztem vissza kikerekedett szemekkel miközben az államat fogtam. Próbáltam úgy csinálni, mint ha nem tudnám miről van szó. Harry pedig egyből lesápadt. Huh..

- Igen, királylány! Az álladdal. -mondta bólogatva.

- Mutasd! -fordított maga felé Zayn. Szinte alig ért hozzá, de már fájt.

- Szhhh..Áh, Zayn! Ne! Ez fáj. -sziszegtem majd rá szóltam.

- Jó, jó! Oké, békén hagylak! -mondta. 

- Köszönöm. -mondtam majd visszafordultam tányérom felé és tovább ettem.

Evés után a lányokkal leszedtük az asztalt, a fiúk pedig átvonultak a nappaliba. A lányok bementek a fiúkhoz a nappaliba, én pedig gyorsan elmosogattam majd én bementem a nappaliba és lehuppantam a kanapéra. 

- Srácok? -nézett Danielle a fiúkra.

- Hm..-kapták Daniellere a fejüket.

- Nem mentek el bevásárolni? -kérdezte Danielle.

- Én megyek! -tette fel a kezét Harry.

- Megyek én is! -mondta Zayn.

- Még valaki? -kérdezte Danielle.

- Én nem megyek. -jelentette ki Niall.

- Én sem. -mondta Liam.

- Dettó! -Louis.

- Oké, akkor Zayn, Harry! Irány a bevásárló központ. -mondta Danielle. 

Zayn és Harry megkapták a bevásárló listát majd el is indultak. 

- Nekem el kell szaladnom valahová! Sietek! -hadarta el Lindsey.

- Elkísérlek. -mondta Abby. Fogták magukat és el is mentek. Érdekes..

- Hm..-hümmögtem majd megráztam a fejem. Kis idő múlva felálltam és felmentem a szobámba. Elővettem a laptopomat és felnéztem facebookra aztán pedig twitterre. Érdekes. Twitteren Lindsey kiírta, hogy csajos napot tart a legjobb barátnőjével. Engem most komolyan kihagynak mindenből?! Ez fájt! Mint ha hátba szúrtak volna. Ezt nem hiszem el. Most leginkább Abbyre haragszom. Áh, hagyom a szarban az egészet. De legalább, ha már nem akarták, hogy én vagy Danielle vagy Eleanor ne menjünk, akkor lett volna olyan okos, hogy nem írja ki Twitterre vagy éppen facebookra, nem? Okos mondhatom. Arra eszméltem fel, hogy kopogtatnak. 

- Ki az? -kérdeztem az ajtóra nézve.

- Louis bátyád, Niall bátyád, Liam bátyád, Danielle nővéred és Eleanor nővéred. -sorolta Louis.

- Gyertek! -mondtam nevetve. 

Louis benyitott majd jött befele mindenki. 

- Mi jót csinálsz te itt egyedül? -kérdezte Louis majd leült mellém az ágyra.

-  Semmit. Jelenleg ideges vagyok. -mondtam. 

- Miért is? -kérdezte Niall.

- A barátnődről meg Lindseyről van szó. -mondtam. 

- Majd később megbeszéljük. -mondta Niall.

- Rendben. -bólintottam.

- Elmeséled nekünk, hogy mi ez az álladon? -nézett rám komoly fejjel és kedves hangon Louis.

- Nem tudom. -ráztam a fejem. 

- Nem tudod vagy csak nem szeretnéd elmondani nekünk? -nézett rám Danielle. Itt csönd be maradtam és lehajtottam a fejem. Tudtam, hogy muszáj lesz nekik elmondanom.

- Nem szeretné elmondani! -mondta Eleanor.

- Miért annyira gázos? Valaki bántott Nessza? Megölöm, aki ezt csinálta veled! -idegeskedett Louis. De ahogy láttam Liam és Niall is ezt akarta kérdezni/mondani, mint Louis. Ők is idegesek voltak. 

- Nem hiszem, hogy megölnéd az egyik legjobb haverodat. -néztem rá.

- Várj! Legjobb haver?! HARRY! -ordította a végén Louis.

- Mi a sz*rt csinált veled? -kérdezte idegesen Niall.

- Tegnap, amikor felráncigáltam a hullarészeg Harryt a szobájába, próbáltam kijönni, de ő magához rántott egyik kezével lefogta a karjaimat a másik kezével pedig megfogta az állam és..és..-kezdtem mesélni el-elcsukló hangon. Már a lényegnél voltam amikor is elkezdtem sírni. Eszembe jutott az, amikor megszorította az államat és hogy akkor sírni tudtam volna.

- És, ÉS? Nesszi! Mi volt? -Louis.

- És elkezdett erőszakosan csókolni. Én próbáltam ellökni magamtól és ellenkezdtem ahogy csak tudtam, de minél jobban ellenkezdtem annál jobban szorította az államat. Sírni tudtam volna annyira fájt. Biztos ezért lilult be az állam. -meséltem tovább majd a végén letöröltem könnyeimet az arcomról és a többiekre néztem. Daniellenek és Eleanornak ki voltak kerekedve a szemei, Liamnek és Niallnek az álla szó szerint leesett, Louis pedig csak bámult maga elé.

- És hogyan szabadultál ki? -tért magához Eleanor.

- Sípcsonton rúgtam és kiszaladtam a szobából. -mondtam.

- Akkor neki ezért volt belilulva a lába. -mondta Danielle.

- Nem hiszem el, hogy ilyet csinált veled! Ez egyszerűen hihetetlen. -mondta Louis.

- Én is így gondoltam. -mondtam.

- Ha még egyszer történik ilyen, amit nagyon remélek, hogy nem fog..egyből szólj nekem! -nézett rám Louis. 

- És, ha te nem vagy itt? -kérdeztem.

- Akkor szólsz Liamnek, Niallnek vagy a lányoknak! -mondta. Erre az említettek Louis mondatát helyeselve bólinotottak.

- Rendben. -bólintottam én is.

- És ha erre rákérdez Zayn is? Mert beszéltem Zaynnel és azt mondta, hogy őt nagyon érdekli, hogy mi is történt az álladdal. -Danielle.

- Nem tudom. -ráztam a fejem.

- Pedig muszáj lesz elmondanod neki. -mondta Eleanor.

- Tudom. De nem merem elmondani. Félek, hogy Harrynek baja esik. -mondtam.

- Ha megmondod Zaynnek, hogy ne bántsa Harryt, akkor csak egy nagy fejmosást kap Zayntől és mondjuk pár nap/hét/hónap haragudást és "Nem szólok hozzád!"-ot! Hidd el! -Niall.

- Hát, oké! De csak akkor mondom el neki, ha rákérdez. Addig nem mondom el. -mondtam.

- Rendben van. -mondták.

- Am..És mi van ezzel a Abbys, Lindsey is sztorival? -nézett rám Niall. 

- Hát, őm.. -kezdtem bele.

- Srácok? Niallel szeretnék beszélni négyszemközt. -néztem rájuk.

- Rendben! Már megyünk is. -mondta Louis majd felálltak és kimentek.

- Szóval? -nézett rám Niall. 

- Az van, hogy olyan mintha Abby és Lindsey már nem is lennének a barátnőim. -néztem Niallre.

- Miért is? -Niall.

- Azért mert..-mondtam volna tovább, ha be nem nyitnak. Eleanor és Danielle voltak. Ide szaladtak hozzám majd mind a ketten megöleltek és csak annyit mondtak, hogy rájuk számíthatok. És már szaladtak is ki. 

- Ezért. -mutattam az ajtóra. Ezzel Daniellere és Eleanorra célozva.

- Még mindig nem értem. -rázta a fejét Niall.

- Az hogy nézd meg! Daniellere és Eleanorra mindig számíthatok! Most is visszajöttek! Mindig leülnek és meghallgatnak. Még, akkor is, ha épp nincs kedvük semmihez. Abbyék meg le sem szarnak. És ne haragudj pont neked mondom el...-néztem Niallre.

- De hogy haragszom. Nézd, attól függetlenül, hogy Abby barátnőm...az hogy most leoltod nekem az a te dolgot. -mondta. Na, ő Niall. Mindig így volt az összes barátnőjével. Ha volt valami bajom a barátnőjével, tőle lehordhattam bárminek, őt akkor sem zavarta, mert tudta, hogy én nem őt akarom ezzel megbánta csak úgy elmondtam a véleményemet. De ha más mondja akkor ott bajok lesznek..

- Ilyet hallod Lindsey is lent a nappaliban hiretelen felpattan majd bejelenti, hogy neki mennie kell, mert neki valami izéje van. Aztán Abby meg rá, hogy elkísérlek. Pff..Aztán meg úgy eltűnnek, mint a kámfor. -mondtam felháborodva.

- Biztos valami fontos dolga volt. -mondta Niall.

- Ja, igen! Csajos nap! Az nekem is fontos szokott lenni. -mondtam.

- Honnan tudod, hogy csajos napra mentek? -kérdezte Niall.

- Innen. -mondtam majd megmutattam az a tweetet, amit Lindsey írt és bejelölte benne Abbyt is.

- Úh, ez azért nem volt szép. De mekkora hülye ez a Lindsey. -Niall.

- Ezt mondom én is. Ha már annyira nem akarja, hogy én, Danielle vagy Eleanor ne menjünk, akkor legalább ne írta volna ki. -mondtam.

- Hát, igen! Nem lehet, hogy nem bírja Elt és Danit? -kérdezte Niall.

- Nem tudom. Ezen gondolkoztam én is. -mondtam.

- Tudod mit? Majd beszélek Abbyvel. Rendben? -nézett rám Niall. 

- Rendben. -mondtam. 

- Olyan jó, hogy itt vagy. -mondta majd megölelt.

- Ha, tudnád mennyit szenvedtem azóta. -mondtam.

- Tényleg sajnálom, amit akkor mondtam. -tolt el magától és rám nézett.

- Az már a múlt. Már kibékültünk! Ennyi! Nem? -néztem rá mosolyogva.

- De. -mondta mosolyogva. Megöleltük egymást majd lementünk a többiekhez a nappaliba tv-zni. Zaynék is hazaértek, utána már Abby és Lindsey is hazajött. Hamar eltelt az idő. Zayn rá sem kérdezett az állam lilulásának okára. EDDIG! Este mindenki megvacsorázott, néztük még egy kicsit a tv-t majd mindenki ment aludni. Zayn bekéredzkedett az ágyamba, mert ő velem szeretne aludni. Nem is ő lenne. :D Elköszöntünk egymástól Zaynnel majd aludni próbáltunk. Zayn is és Én is mocorogtunk össze-vissza. Végül egymással szemben találtuk magunkat. Csönd volt. Már semelyikőnk sem mocorgott. Zayn hirtelen megszólalt. 

- El mondod nekem, mi történt az álladdal? -kérdezte majd végig simított a karomon.

- El mondom. -mondtam majd nyeltem egy nagyot.

- Nesszi! Te nagyot nyeltél! Mi történt? -kérdezte Zayn. Aggódottságot véltem felfedezni a hangjában.

- Az történt, hogy....-és elmeséltem neki az egészet. Részletesen. Mindent. Töviről-hegyire. És, hogy mi volt Zayn reakciója? Hát ez..

- ÁH, ÉN MEGÖLÖM! HOGY KÉPZELTE EZT? VELED? ILYET? EZÉRT NAGYON KAPNI FOOOG! MEGÖLÖÖÖÖM! -ordított.

- Zayn! Ne ordíts légyszives. -mondtam halkan.

- Huhh, rendben! Csak most ki kellett ordítanom magamból. -sóhajtott.

- Rendben köszönöm. És lenne egy kérésem. -mondtam.

- Mi az? -kérdezte.

- Légyszives Zayn, ne bántsd Harryt, rendben? -néztem rá.

- De, Nesszi..-kezdett bele.

- Zayn! -szóltam rá. 

- Légyszives, ne. -mondtam már kicsit nyugodt hangnemben.

- Rendben! Akkor csak leoltom! Rendben? -nézett rám.

- Rendben! -mondtam.

- Na, jó éjt! -köszönt majd megcsókolt. 

- Neked is, édes! -köszöntem majd egymást átölelve aludtunk el.

Reggel ordibálásra keltem fel. Ez már csak is Zayn lehet...