13. Fejezet

''Sziasztok! Először is Boldog Karácsonyt Directionerek! Karácsony alkalmából dupla fejezettel jövök! ;)) Remélem örültök neki! ;)♥ Puszi: Vivii''

 

Merry Christmas Directioners!!! :)♥ Xx

Happy Birthday Louis!!! :))♥ Xx

-Na, végre, hogy itt vagytok. – mondta Niall megkönnyebbülve.
-Miért? Csak nem történt valami? – én.
-Hát, izé….. – Niall.
-Na, mondjad már. – Liam.
-Úristen, Liam. Veled meg mi történt? – kérdezte Niall röhögve.
-Hé, nem röhögni. – mutatott Liam, Niallre.
– Amúgy meg megbotlottam egy köbe futás közben és szentem London legnagyobb tócsájába estem bele. – mesélte.
-Hát ez vicces. – röhögött még mindig Niall.
-Na, jó mi az a probléma? – tereltem a témát egy lényegesebb témára.
-Honnan tudod? – Niall.
-Jaj, mert tudom. Na, mi van? – én.
-Az van, hogy Harry veszekedik Louissal, mert Louis 2 kg répát akar venni, de Harry meg spórolni akar. Louis pedig Zaynnel veszekedik, mert neki Harry -megengedi, hogy 1 hajzselé helyett 2-öt vehet stb... – magyarázta Niall.
-És most hol vannak? – nézett körül Liam.
-Nem tom. – Niall.
Ekkor én a fiúk keresésére mentem. Nem kellett sokat keresni öket, mert Louis hangja kicsit sem volt halk. xd
Gyorsan oda futottam a zöldség részleghez és csak annyit láttam, hogy Louis fogja a nejlon zacskóban lévö répát, Zayn pedig a 2 db hajzselét, Harry pedig a két fiú között állt és veszekedtek. Én csak ott álltam tejtermékek mellett, majd nem szétfagytam a hütök között. Még jó, hogy szétfagytam, hisz az esötöl szanaszét áztam és meg se tudok száradni. Sokáig figyeltem a fiúkat, de utána már nem bírtam.
-Srácok, srácok, elég legyen már. – kiáltottam rájuk.
Ekkor mind a hárman elnémultak és rám néztek.
-Min veszekedtek? – én.
Ahogy ezt megkérdeztem egyböl mind a három elkezdte magyarázni, hogy mi van.
-Állj, állj, állj. – mondtam, de ök még mindig csak mondták és mondták.
-Srácok, mondom, hogy ÁLLJ! – kiáltottam már rájuk.
-Bocsi. – mondta halkan Louis.
-Egyszerre csak egy mondja. – én.
-Akkor kezdem én. – Louis.
-Redben. Mondjad. – én.
-Szóval, úgy beszéltük meg hogy annyi répát vehetek amennyit szeretnék, és én úgy döntöttem, hogy 2 kg répát veszek. De Harry meg nem engedi, mert….- Louis.
-Mert szeretnék spórolni. Így én azt mondtam Louisnak, hogy ne 2 kg répát, hanem csak 1 kg répát vegyen. – Harry.
-Igen, de bezzeg Zaynnek megengedi, hogy 1 hajzselé helyett, két hajzselét vegyen. És ráadásul csak arról volt szó, hogy csak répát fogunk venni. – Louis.
-Hé, ember! Én nem tehetek róla, hogy én vehet magamnak 2 db hajzselét, egy helyett. – Zayn.
Ekkor megérkezett Abby és Lindsey is.
-Itt meg mi folyik? – Lindsey.
-Az hogy Louis….- kezdtem bele.
- ..hogy 1 hajzselé helyett, 2-öt vegyen. – magyaráztam a lányoknak.
-Úristen. – Abby.
-Na, figyu. Mi lenne, ha Louis megvenné magának a 2 kg répát, Zayn pedig a 2 db hajzselét és már mehetnénk végre enni. Na? – én.
-Rendben. – mondták egyszerre a fiúk.
Megvették a répát meg a hajzselét és utána már szerettünk volna távozni, de nem tudtunk kimenni az utcára. Vagy is ki tudtunk volna menni, de nem mentünk, -mert különben eláztunk volna. :D Így jött egy remek ötletem, hogy hívjunk taxit. Felhívtam a taxi állomást és szerencsére lehetett olyan taxit rendelni, ami 7 személyes. 10 percre rá a bolt elött állt a taxi. Mi kirohantunk a boltból és egyenesen a kocsifelé rohantunk, ahogy csak tudtunk. Mindenki beszállt majd bediktáltam az egyik Mc’donalds helyét és már el is indult a kocsi. Hát az úton nem csalódtam. Itt is úgy van, mint Magyarországon. Ha esik az esö akkor tök mindegy hol vagy az úton egyböl dugó alakul ki az utakon, még este is.
-Hát most sokáig leszünk az úton. Remélem nem baj? – kérdezte a soför.
-Nem dehogy is. – Abby.
Mindenki csönd be volt és csak bámultunk kifelé az ablakon. Már mindenki fáradt volt. Az úton Harry, Lindsey és Abby is bealudtak. Hát nem csodálom.
-Ajh, de éhes vagyok gyerekek. – nyavalygott Niall.
-Nekem mondod?! – háborodtam fel.
-Louis, te még fent vagy? – Niall.
-Aha. Te? – Louis.
-Ez értelmes kérdés volt. – mondtam nevetve.
-Jé, na nem mondod? – Louis.
-Kb. mikor érünk oda?- kérdeztem a sofört.
-Kb. 2 óra. – mondta.
-Úristen. 2 óra. Hát én addig éhen halok. – mondtam magamba.
Niall és Liam egymás mellett ültek és közben kockultak, úgy ahogy a mellettem ülö Zayn is azt tette.
Én is jól elvoltam. A fejemet neki döntöttem az autó ablakának és néztem, ahogy az esö cseppek találkoznak egymással és gyorsan végig futnak az üvegen. Közben gondolkoztam a családról is, vajon hogy vannak? Anyu, Logan, mamámék, uncsitesóim stb… és azon is gondolkodtam, hogy vajon Apuval mi lehet, hisz már nagyon rég nem láttam és hát hogy megmondjam öszintén hiányzik. Kiskoromban mindig vele töltöttem minden idömet, úgy ahogy Anyu, Logannel. De hát ki tudja? Lehet, hogy már el is felejtett minket. Ekkor a telefonom csörgése zavarta meg a gondolkozásom. (…)