76. Fejezet

Sziasztok! Úristen..annyira sajnálom, hogy ilyen sokáig nem blogoltam semmit, de tényleg. Nyári szünetben alig voltam itthon, vagy ha itthon is voltam akkor is mindig lefoglalt valami. Ráadásul belekezdtem egy újabb felelősséggel teli dologba. Fanprofilt csináltam. Semmi One Direction. Sem Zayn, Liam, Niall, Louis vagy Harry. Más srácról van. Mindegy. Ez most nem lényeges. Nem ide tartozik. Nagyon sok mindent nem írtam és ahhh tényleg annyira sajnálom, hogy nem írtam semmit és még tájékoztatást sem írtam ki a következő résszel kapcsolatban.. Remélem, hogy mindenkinek nagyon jól telt a nyári szünete és hogy a suli is jó mindenkinek. Nekem nem valami fényes.. Utálom az egészet, de ez van. Ezt kell szeretni. :) Visszatérve az új részhez.. Nem tudom milyen lett. Nagyon sokáig dolgoztam rajta. (Egyszer már kiakartam tenni a blogra, de törlődött az egész rész és újból kellett írnom.) Remélem tetszeni fog mindenkinek! :)♥

Jó olvasást és ne felejtsetek el komizni! :) 

Vivien.Xx

Másnap reggel kávé illatra keltem. Mar csak én voltam a szobában. Tuti hogy mar nincs 9 óra. Kikeltem az agyból és úgy ahogy voltam lesétáltam a konyhába. 
- Jó reggelt! -mormogtam. 
- Neked is, Gumimaci! -köszönt Ben. 
- Gumimaci?! -néztünk rá mindannyian. 
- Most miért ne?! -vonta meg a vállát. 
- Mindegy. Ki mikor kelt? -ültem le az asztalhoz. 
- Előtted 3 perccel jöttem le. 
- Én 8kor keltem. -mondta Dinah. 
- Én 9kor. -Ben.. 
- Mennyi az idő?! -kérdeztem. 
- Fél 1. -mondta Ben. 
- Jesszus. Nekem haza kell mennem. Vagy is a bátyám haverjaihoz. -javítottam ki magam. 
- Merre laknak? -Dinah. 
- Hát a másik kert városban. -mondtam. 
- A túloldalt? -kérdezte Patrick. 
- Aha. -bólintottam. 
- Elviszlek. -mondta
- Őhm..nem kell köszi. -mondtam. 
- NEM utasítasz vissza. Én is ott lakom szóval...-Patrick. 
- Jó legyen. Legalább nem szúr le a bátyám. -nevettem. 
- Jó akkor öltözzünk és menjünk. -mondta Patrick. 
- Először felöltözök én. - mondtam. 
Felálltam majd kisétáltam a konyhából..de még meglapultam a konyha mellett mert meghallottam valamit.. 
- Én azt mondom szállj le róla. -mondta Dinah Patricknak. 
- Nem értelek. Csak elviszem a bátyához. -értetlenkedett. 
- Jaj ne csináld már haver. Ne hazudj. Bejön neked. -Ben. 
- És ha igen? -kérdezte Patrick. 
- Akkor felejtsd el! Mert ha nem sikerül téged kinyírnak. És nem egy ember. Hanem legalább 9. -mondta Ben. 
- 10. Mert én is benne vagyok. - szólalt meg Dinah. 
- Jó. Oké. Nem csinálok semmit. -mondta Patrick.
Kitágult szemekkel hallgattam a beszélgetést majd inkább gyorsan felszaladtam a szobába hogy átöltözzek. A váltó cuccom egy farmer rövidnadrágból, egy mintás nyári pulcsiból és egy fekete Vans cipőből állt. Kölcsön vettem Dinah fésűjét, kifésültem a hajam majd visszamentem a szobába hogy összepakoljam a cuccaimat. Gyorsan összepakoltam majd lementem a konyhába.
- Na, kész vagyok! Patrick menj öltözni. -néztem rá. 
- Én már kész vagyok. -nevetett. 
- Jaj, most vettem észre. -nevettem fel. 
- Na, akkor induljunk. -mondta Patrick. 
- Rendben. Szia Beni macikaaa! -öleltem meg majd nyomtam egy cuppanós puszikát az arcocskájára.
- Szia Gumimacika! -ölelt meg.
- Sziaaa Dinah baba! -öleltem magamhoz jó szorosan. 
- Szia drágám! -köszönt el. 
- Na, majd beszélünk. Sziasztok! -elköszöntünk majd beültünk a kocsiba és elindultunk a másik kert városba ami innen 30 percre van.. Útközben megszólalt a telóm. 
- Halika! Nah hol vagy? -kérdezte Logan. 
- Kocsiban felétek tartva. -mondtam. 
- Oké, tudnál hozni üdítőket? -kérdezte. 
- Az attól függ hogy a haverod visszafizeti-e..-mondtam a telefonba.
 - Igen. Csak vegyél valamit és siess. -mondta. 
- Okééé! Na puszika! -köszöntem majd letettem..
- Bátyád volt? -nézett rám egy pillanatra Patrick majd vissza az útra. 
- Igen. Azt mondta, hogy menjünk el még a boltba üdítőket venni. -mondtam.
- Oké. Akkor elmegyünk a Tescóba. Az jó lesz? -kérdezte.
- Nekem mindegy. -nevettem.
- Akkor irány a Tesco. -mondta majd sávot váltott. 
(...) Az üdítőket lesem már fél órája. Logan nem mondta, hogy miket vegyek és így nem tudom mit vegyek. Igen. Jelenleg ez a legnagyobb problémám. JELENLEG! 
- Nessie! Nem lenne egyszerűbb, ha mondjuk levennél a polcról két üveg colát? -állt mellém a kosárral Patrick. 
- Nem. -mondtam.
- Mert? -húzta össze szemöldökét.
- Mert nem biztos, hogy az jó lesz. -néztem rá.
- Akkor az a legegyszerűbb, ha felhívod a bátyádat. -Patrick.
- Basszus tényleg! -és már vettem is elő a telefont.
- HOL VAGY MÁR? -bele sem szóltam a telefonba, de ő már felkérdez.
- Először is kuss, mert most én beszélek! Milyen üdítőt vegyek? -kérdeztem.
- Vegyél 2 vagy 3 üveg cólát és kész. -mondta.
- Oh, Logan. Bazdmeg! -mondtam majd letettem.
- Mit mondott? -kérdezte nevetve Patrick.
- Amit te. -mondtam, majd levettem 3 üveg cólát a polcról és betetettem kosárba. 
Kifizettem majd mentünk is Logan haverjához. A Tescótól 15 percre laknak. Yes! 
- Köszi, hogy eldobtál. -néztem Patrickra kedvesen.
- Nincs mit. -mondta.
- Majd még biztos találkozunk. -mondtam.
- Ez egyértelmű. -nevetett.
- Na, most már tényleg megyek, mert még megölnek. Na, szia! -nevettem.
- Szia! -intett majd elhajtott, én pedig kopogás és csöngetés nélkül bementem a házba.
- Szép napot emberek! Meghoztam az üdítőket! -köszöntem mindenkinek.
- VANESSA! -ugrottak rám a srácok kiabálva.
- Oké. Fiúk. Én is örülök nektek. De ez már sok. Kérlek ne. Megfogok halni. -nevettem.
Nagy nehezen leszálltak rólam, leültem közéjük és el kellett mesélnem, hogy mi minden történt velem azóta, amióta kimentem. El kellett mesélnem a Zaynnel való kapcsolatomat, aminek ez lett a vége...
- Meg kell ölni. -mondta komoly arccal Logan egyik haverja.
- Nem kell megölni. Már kapott eleget. -mondtam.
- Akkor nem szóltam. -nevetett.
- Az a Lindsey mekkora qva lehet. -rázta fejét Krisztián, Logan egyik legjobb barátja.
- Hát.. most erre mit mondjak? -néztem rá nevetve.
- Semmit. -mondta nevetve.
- Nevetséges az egész. Annyi az idegesítő ebben az egészben, hogy az egész média velünk van tele meg azzal a Lindseyvel. -mondtam.
- Szard le őket Vanikám. -mondta Krisztián.
- Mást már nem is tudok tenni. Annyi örömöm van benne, hogy a srácok rajongói mellettem állnak ki. Mármint a legtöbben Zaynre haragudnak. -meséltem.
- Na, ez már komoly. -nevettek a srácok. 
- Kéne mennünk. -nézett rám Logan. 
- Jaaaj, ne már. Olyan jól lelkizünk most. -mondta Logannek Krisztián majd a végén elnevette magát.
- Jól van. Te inkább a lelkizzél az anyukádnak. Nekünk most tényleg menni kell. -mondta Logan.
- Igaza van. -nevettem Logannek.
- Jól van. -mondta Krisztián.
Elköszöntünk a srácoktól majd beültünk a kocsiba és haza mentünk. Otthon egész nap csak punnyadtunk. Bent ültünk a nappaliban és filmet néztünk. Közben párszor valamelyikük bealudt, stb.. Este nem volt kedvem vacsorát csinálni, így hát Logan pizzát rendelt. Közben beszéltünk anyuval. Őt holnap már ki is engedik. Beszéltem a srácokkal is. Aztán eldöntöttem Logannel hogy 3 nap múlva visszautazunk Londonba. Itthon már úgy sem tudunk sok mindent csinálni.. 
Este 10 órakor elköszöntem Logantől és felmentem aludni. Lefeküdtem és csak a plafont bámultam. Azon gondolkodtam, hogy mi lesz amikor visszamegyek Londonba.. Mi lesz? Mi lesz Zaynnel? Mi lesz velem? Mi lesz velünk? Annyit gondolkoztam már ezen az egészen. Mindig azt a választ adom magamnak, hogy majd akkor kiderül, ha megbeszéltük Zaynnel. De most az egyszer más választ adtam magamnak. Jelenleg ezt a választ tartom a legjobbnak. Csak a válaszom kitartson addig, amíg vissza nem érek hozzá. A válaszomat nem osztom meg senkinek. Ez a válasz most csak az enyém és senki másé. (...)