67. Fejezet

 "Sziasztok! Megérkeztem a következő résszel így év végére! Remélem mindenkinek tetszett az előző fejezet és hogy ez is tetszeni fog nektek. Ami pedig az ünnepeket illeti..remélem mindenkinek jól telt a karácsonya. :) Szilveszterre pedig mindenkinek boldog újévet kívánok! :)

Kívánom mindenkinek, hogy békében, boldogságban és szerencsében teljen el a következő év.

Gondolom mindenkinek lesz fogadalma! :D Az én fogadalmam az, hogy továbbra is Directioner maradok. Nekem mindig ez a fogadalmam és láss csodád betudom tartani! ;) :D 

Jó bulizást szilveszterre! ;) 

A fejezethez pedig jó olvasást! És ne felejtsetek el komizni! ;)

Puszi nektek: Vivien"

Remélem tetszik nektek a kép! ;)♥ #saját

Másnap arra keltem fel, hogy valaki kelteget. Szemeim hunyorítva bámulták a mellettem ülő személyt. Alakját nem tudtam látni normálisan a reggeli látásomnak "köszönhetően". Hangját meghallottam így tudtam következtetni.
- Vanessa! Kelj fel! -keltegetett kedvesen Jade.
- Hm?! -ültem fel az ágyon.
- Vendéged van! -mondta.
- Ki az? -nyíltak tágra álmos szemeim.
- Egy srác jött. -mondta.
- Oké! Mond meg neki hogy nemsokára lemegyek. -néztem Jadere.
- Rendben. Na siess! -mosolygott majd kisétált a szobámból.
Felkeltem az ágyból és elmentem mosakodni aztán pedig felöltöztem. Magamra kaptam egy cicanadrágot, egy hosszított pulóvert. Nem akartam sem papucsot sem pedig cipőt felvenni..meg zoknit sem. Csak is mezítláb. Most így volt jó. Hajamat ki fésültem majd csutiba fogtam. Nem festettem ki magam, hisz minek. Magamhoz vettem a telefonomat és lementem a nappaliba. Kíváncsian ballagtam végig az emeleti folyosón. Azt reméltem hogy ne Zayn legyen az. Lesétáltam a lépcsőn majd észrevettem. Megkönnyebbültem hogy nem Zayn ül a kanapén.
- Na végre! Lejöttél! -nézett rám Jade.
- Hm..-mosolyogtam.
- Szia Hercegnő! -köszönt.
- Szia LouMaci! -öleltem magamhoz szorosan.
- Hogy vagy? Minden oké? Úgy hiányzol nekünk! -mondta már a végét szomorúan.
- Még mindig szarul vagyok, de már nem annyira, mint tegnap. Ti is hiányoztok nekem. -szorítottam magamhoz.
- Hogy-hogy itt vagy? -kérdeztem.
- Megakartalak nézni, hogy hogy vagy. -mondta Louis.
- Értem. Gyere menjünk ki a teraszra! Úgy is jó idő van. -adtam az ötletet. Louis bólintott egyet majd felálltunk és kimentünk a teraszra.
- Szeretnék kérdezni valamit. -nézett rám Louis.
- Kérdez. -mondtam Louisnak.
- Megfogsz bocsátani Zaynnek? -kérdezte meg félve.
- Nem. -szögeztem le.
- Rendben. -bólintott.
- Amúgy nagy szerencséje volt Zaynnek, hogy Niall nem ütötte le. -mondta Louis.
- Mi?! -kérdeztem meglepődötten.
- Jól hallottad! Niall olyan ideges lett Zaynre, hogy majdnem levágott neki. -mesélte.
- Úr isten! -kaptam a szám elé a kezemet.
- Én is eléggé kiakadtam rá. -sütötte le szemeit.
- De ugye te nem bántottad? -kérdeztem.
- Nem. -rázta a fejét.
- Oh, oké. -sóhajtottam.
- Logan? -érdeklődött haverja után.
- Fogalmam sincs hogy hol van. -ráztam a fejemet.
- Nesszi! Louis! Kértek valamit enni vagy inni? -jött ki a teraszra Jade.
- Én egy bögre kávét kérek. -néztem rá mosolyogva.
- Én kérhetnék egy jó forró teát? -nézett kérdően Jadere.
- Oh..persze! -bólintott Jade majd bement a házba. Louis felém fordult. 
- Bírod Logan barátnőjét? -kérdezte.
- Igen, nagyon aranyos. Azt hittem, hogy ilyen pláza cica a barátnője, de kellemeset csalódtam benne és tökre olyan a stílusa mint Elnek. -meséltem.
- Ne már! -csodálkozott.
- Én is csodálkoztam rajta. -röhögtem.
- Mit csinálsz ma Hercegnő? -Louis.
- Tanulok. -mondtam unottan.
- Tanulsz?! Augusztus eleje van! Hova tanulsz?! -értetlenkedett.
- Ez hosszú. Majd rájössz. -néztem rá.
- Hát rendben. -mondta.
- Am..mióta lett neked ilyen sűrű hajad? -kérdeztem tőle nevetve majd a hajába túrtam.
- Nem tudom...-nevetett.
- Itt a kávé és a tea. -jött ki a két bögrével Jade.
- Oh, köszi! -mondtuk Louissal majd elvettük a kezéből a bögréket.
- Megyek vissza csinálnom az ebédet, ha kell valami szóljatok. -mondta majd ment is.
- Rendben. -szóltam utána.
- Jadenek hívjak? -nézett rám Louis.
- Aham. Miért? -én.
- Ja, semmi. Ez a Jade tiszta Logan. De tényleg. Amikor kinyitotta az ajtót olyan közvetlenül köszönt,  mint Logan először. -nevetett.
- Nem hiába. -röhögtem.
- Olyan jó látni hogy nevetsz. -nézett rám mosolyogva Louis.
- Te mindig megnevettetsz. -néztem rá.
- Olyan szar amúgy, hogy nem laksz nálunk. -mondta szomorúan.
- Nincs, aki kötözködjön veled, mi? -nevettem.
- Ja. -Louis.
- Szegénykém! -öleltem magamhoz.
- Mikor jössz vissza? -kérdezte.
- Louis. Figyelj! Én már nem költözök vissza. Majd ellátogatok hozzátok, lehetőleg sokszor, de vissza költözni nem fogok. Ne haragudj. -néztem a szemébe.
- Nem haragszom. Megértelek. -bólintott.
Beszélgetésünket Jade becsúszása és zihálása zavarta meg.
- JADE! JADE! MI VAN?! -néztem rá ijedten.
- L-Logan. Logan..-hajtogatta.
- Mi van vele Jade?! Baszki mondj már valamit!-szóltam rá idegesen.
- Ott van a nagy házban nálatok és Zaynnel kötözködik. Senki nem tudja leállítani. Én is az előbb próbáltam, de nem ment. Max. neked sikerülne. -hadarta el.
- Ú risten! Louis gyere siessünk! -ragadtam meg a kezét majd mentünk is Louis kocsijához. Úgy mentem ahogy voltam. Louis úgy sietett mint még soha.
- Remélem semmi baja sincsen. -reménykedtem.
- Kinek?! Zaynnek?! Miért? Nem érdemelné meg hogy arcon üssek?! -Louis.
- Nem vagyok híve az erőszakosságnak. Te is tudod. -néztem rá.
- Igaz. -bólintott.
- Ott vagyunk már? -kérdeztem sürgetően.
- Aha. Gyere menjünk be. -húzott ki a kocsiból.
Szaladtunk a házhoz, majd benyitottunk. Mindenki ott kiabált Loganre, hogy állítsa le magát. Bementünk a nappaliba és rám jött a sírás. Véres volt Logan keze, Zayn pedig a földön ült és az arcát fájlalta közben pedig veszekedtek. Ocsmányabbnál, ocsmányabb szavak hagyták el a szájukat. Na, most jövök én!
- LOGAN! B*SZOD MEG! MI A QVA ISTENT CSINÁLSZ? NORMÁLIS VAGY?! OKÉ, HOGY MEGBÁNTOTT, DE NEM KELL PÉPPÉ VERNI B*ZDMEG! MAGADNÁL VAGY?! -ordítottam Loganre.
- Ha meg nem jöttem volna, az lett volna a baj. -mondta az orra alatt majd elment.
- B*ZI! -ordítottam utána.
- ÉN LEGALÁBB NEM SÍROM MAGAM VISSZA AZ EXEIMHEZ, MINT A P*CS@K! -ordított vissza.
Meglepődöttségemben nem tudtam mit mondani. Mindenki engem nézett. Könnyeim végig folytak az arcomon. Letöröltem őket, majd oda mentem Zaynhez.
- Nagyon megvert? -néztem rá.
- Hát, izé. Eléggé. -mondta.
- Tiszta hülye. -mondtam idegesen.
- Megérdemeltem. -mondta Zayn.
- Igazad van. -morogta Abby.
- Hé, haver! Nem tört el az orrod? -kérdezte Zayntől Liam.
- Nem. -rázta a fejét.
- Én most megyek! Légyszi kezeljétek le! -néztem Zaynre.
- Hová mész?! -Liam.
- El! Most muszáj. -néztem rá.
- Jó-jó! -Liam.
Elköszöntem mindenkitől, majd visszamentem Loganékhez. 
- Megjöttem! -kiáltottam el magam.
- Mi volt? -szaladt ki hozzám Jade.
- Logan nincs itthon? -én.
- Nincs. -Jade.
Jadenek elmeséltem mindent. Kiderült, hogy Logan nem is ivott. Akkor viszont komolyan megbántott..
- Én most elköltözöm. -néztem Jadere.
- Mi?! Hova?! -ijedt meg.
- A barátnőm nővérének a barátja ingatlanos. Ingyen és bérmentve oda adja nekem a lakást. -meséltem.
- Oh, értem. -bólintott Jade.
- Fent leszek a szobámban. -mondtam.
- Rendben. -bólintott megint.
Felmentem a szobámba, majd felhívtam Lis-t, hogy mi baj van. A lakásom már meg van. Danievel, Eleanorral és Abbyvel megyek megnézni a lakást holnap reggel. Már kíváncsi vagyok rá. Lis szerint nagyon jól néz ki. Elővettem a könyveimet és tanulni kezdtem. Amit tudtam megtanultam. Este végeztem mindennel. Tanulás után ettem, tv-t néztem aztán felmentem aludni. Logant a veszekedésünk óta nem láttam. Nem is akarom. Még hogy ez egy jó nap lesz..Jaj, Vanessa! Olyan hülye vagy! Hm..de még mekkora. Majd talán a következő jobb lesz.. (...)