58. Fejezet

"Sziasztok! Új fejezet! ^^ Remélem örültök neki! :) Jó olvasást a fejezethez és komizzatok! ;)

Puszi: Vivii!

 

Leültünk az étteremben és vártuk, hogy jöjjön egy pincér. 5 perc telt le, de még mindig semmi. Komolyan elakarják velem még egyszer ezt játszani? Nem ajánlom nekik. (..) Letelt  15 perc. Semmi. Ilyen nincsen. 

- Egy rohadt pincér nem tud ide jönni? -kérdezte felháborodva Zayn.

- Elnézést, hogy késlekedésért. -rohant hozzánk egy elég helyes pincér fiú. 

- Jó estét! -köszönt.

- Magának is! Kérnék szépen egy ásványvizet! -mondta Harry majd utána mindenki rendelt italt.kivéve engemet. Nem tudtam eldönteni, hogy mit kérjek. A pincér srác felém fordult. 

- Magának mit adhatok szépséges kisasszony? -mosolygott. Szemöldököm hirtelen felszaladt. 

- Khm..khm..tabuu! -köszörülte meg a torkát Zayn majd a végén a tabu szónál az 'u' betűt hosszan monda ki.

- Maradok a colánál. -mondtam mosolyogva. A pincér leírta majd ment is. 

- A pincér gyerekkel van valami. -súgta nekem Zayn.

- Nem mondod? -néztem rá.

- Legközelebb helyre hozom. -mondta.

- Semmi értelme...Te barlang lakó. -mondtam a majd a végén felnevettem.

- De kis vicces vagy. -mondta majd közel hajolt hozzám.

- Ugye? -suttogtam.

- Aham. -aprót bólintott.

- Szeretlek. -mondta halkan.

- Én is, Zayne. -mondtam majd megcsókoltam. 

- Olyan jó titeket együtt látni. -mondta mosolyogva Eleanor.

A pincér meg is hozta az italokat. Amíg a pincér srác forgott körülöttünk, addig Zayn folyamatosan figyelte a pincér srácot. Párperccel később rendeltünk ételt is. Az is megjött. Mindenki megette a vacsiját, aztán még beszélgettünk egy kicsit. 

- Nem megyünk el bulizni vacsi után? -kérdezte Louis.

- Én benne vagyok! -mondta Abby majd a többiek is bólogattak.

- Nessza? -kérdezte Louis.

- Nekem most nincs hangulatom bulizni. -mondtam.

- Értem. És képes lennél egyedül lenni abban a nagy házban éjjel? -kérdezte Louis.

- Miét ne? -én.

- Én inkább haza megyek veled. Nem megyek én sem bulizni. -mondta Zayn és rám nézett.

- Nem! Menj csak! -néztem Zaynre.

- Biztos? -kérdezte.

- Persze! Megleszek én! -mondtam mosolyogva.

- Hát, rendben! -mondta. 

Kifizettük a számlát majd beültünk a kocsiba a srácok haza dobtak.

- Biztos, hogy itthon maradsz? -kérdezte Zayn újból.

- Jaj, Zayn! Igen. -mondtam.

- Ha van valami, akkor hívj fel! -nézett rám Liam.

- Rendben! Sziasztok! -intettem majd kinyitottam a bejárati ajtót. Szó szerint az otthon melege csapott meg. Az egész házban a sötétség uralkodott. Beléptem az előszobába, becsuktam az ajtót majd felkapcsoltam a lámpát az előszobába. Levettem a magassarkúmat majd bementem a konyhába. Ott is felkapcsoltam a villanyt. Táskámat leraktam a konyha asztalra majd felmentem lezuhanyozni és átöltözni. A legkényelmesebb ruhát választottam. 

Én:

 Ez az én pizsim. ;) Felvettem a cicanadrágot és a pólót majd lementem a nappaliba. Lehuppantam a kanapéra és bekapcsoltam a velem szemben lévő tv-t majd kapcsolgatni kezdtem.

- Na, most mit nézzünk Vanessa? -kérdeztem saját magamtól. Nagy nehezen, de találtam magamnak egy olyan adót, ami elviselhető volt. Valamilyen vetélkedős izé volt. Tv-zés közben kicsit megéheztem ezért kimentem a konyhába és csináltam magamnak két darab szendvicset majd visszamentem a nappaliba és tovább néztem a tv-t. Az egész nappaliban sötét volt. Csak a tv világított. Nagy figyelemmel és beleéléssel néztem a vetélgetőt. Hirtelen felugrottam a menny dörgés miatt. Mindig is féltem a vihartól. Nem tudom miért. Tudom, hogy nem bánt, de akkor is..olyan..olyan félelmetes. Kicsit megnyugodtam majd néztem tovább a tv-t. Aztán hirtelen arra ugrottam meg, hogy villámlott. Az egész nappalit bevilágított a villám fénye.

Egyre jobban kezdtem félni. Felálltam, felkapcsoltam a nappaliban a lámpát majd szaladtam bezárni minden ablakot, ami a házban volt. Épp az utolsó ablakot zártam be a konyhában majd indultam kifele, amikor hirtelen elment az áram. A nappaliban kikapcsolt magától a tv és a lámpa is kihalt. Na, ez király! Félek a sötétben és félek a vihartól. Az előszobában lévő szekrényben kezdtem kutatni, hát ha van zseblámpa. De nem volt! Hát, igen..Minden hülyeség van a házban csak épp az nincs, ami kéne. PECH! Na, mindegy. Bementem a konyhába és elvettem az asztalról a telefont. Épp hívni akartam Liamet vagy valakit, hogy jöjjön haza, amikor valaki hirtelen kinyitotta a bejárati ajtót. Jesszus! Nem zártam be! A konyha egyik falához rohantam és a falhoz lapultam. Mind ezt halkan tettem meg. Figyeltem, hogy ki az. Lehet, hogy betörtek. Jaj, ne! Sokáig gondolkoztam majd eljutottam odáig, hogy igen, ez egy betörő. Fogtam egy kést..igen, egy kést. Ez akadt a kezem. Szóval fogtam a kést majd halkan lépkedtem aprókat előre. Kihajoltam a konyhából és azt láttam, hogy a betörő bent van a nappaliban és valami világított a kezében. Halkan kiléptem a konyhából majd nagy bátorságot vettem magamra és mögé osontam. Épp ráordítottam volna, amikor hirtelen felém fordult és a világos dolgot, ami egy telefon vakuját jelentette, rám irányította. 

- Nesssza! Mit csinálsz?! Hülye vagy?! -kiáltott rám.

- Niall! -mondtam majd a kést leraktam az asztalra és szorosan magamhoz öleltem. Most már nem félek.

- Miért volt kés a kezedben? -kérdezte.

- Azt hittem betörő vagy! És hát félrtem. És ez akadt a kezembe, amikor kijöttem. -meséltem.

- Értem. De ne félj. Nincs semmi baj. -nyugtatott.

- Amúgy te mit keresel itthon? Nem buliznod kéne? -kérdeztem.

- A bulin azt beszélték, hogy nagy vihar van kint. Én meg egyből gondoltam, hogy félni fogsz, ezért haza jöttem hozzád. -mesélte Niall.

- Értem. Köszi, hogy haza jöttél hozzám. -öleltem meg.

- Na, gyere üljünk le. -mondtam majd leültünk a nappaliba. Eszembe jutott, hogy kéne valamivel világítani.

- Mindjárt jövök. -mondtam.

- De sötét van. Hogy mész? -kérdezte Niall.

- Majd megoldom. -mondtam majd tapogatózva mentem ki a konyhába és kerestem meg a gyertyákat. Nagy nehezen, de sikerült megtalálni. Visszamentem majd leraktam az asztalra az összes gyertyát, amit kihoztam a konyhából.

- Mit hoztál ki gyertyát? -kérdezte.

- Igen. -mondtam.

- És mivel gyújtod meg őket? -Niall.

- Gyújtóval. -én.

- Honnan van neked gyújtod? Cigizel? -kérdezte. Hangján hallatszott, hogy aggódik. 

- Nem, csak elvettem Zayntől a gyújtott. -nevettem.

- Ja, értem. -nevetett Niall is.

Megkerestem a gyújtót majd meggyújtottam a gyertyákat. Visszaültem Niall mellé és csendben ültünk egymás mellett. Fura, hogy gyerek korunk óta barátok vagyunk és most meg alig beszélgetünk. Régen be nem állt a szánk, ha épp CSAK MI KETTEN beszélgettünk. Kínos volt a csend, ezért muszáj volt nekem megtörni a csendet.

- És hogy vagytok Abbyvel? -kérdeztem. Igazából nem a csend megtörése miatt kérdeztem ezt. Tényleg kíváncsi voltam. 

- Megvagyunk, köszi. Szerencsére semmi baj sincs a kapcsolatunkkal. -mondta mosolyogva.

- Nagyon szereted, ugye? -néztem rá mosolyogva.

- Ez nem kérdés. -mondta.

- Annyira jó, hogy a két legjobb barátom együtt van. -mondtam boldogan. Tényleg nagyon örültem nekik.

- És ti? -érdeklődött Niall.

- Tessék? -kérdeztem vissza. Nem nagyon figyeltem. Máson járt az agyam.

- Ti, hogy vagytok Zaynnel? -kérdezte.

- Jól, köszi! Viccesen és boldogan. -mondtam majd a végén elnevettem magam.

- Ti pont egymáshoz illetek. A viselkedésetek és a stílusotok is ugyan az. És a stílust úgy értem, hogy legyen az zenei, öltözködési és sorolhatnám. -magyarázta.

- Hát, igen. -mondtam sóhajtva.

- Vigyázz vele! -nézett rám.

- Miért? -néztem Niallre.

- Mert vigyázz vele! Bármikor elléphet tőled, úgyhogy észre sem veszed. És nem szeretném azt nézni, ahogy te sírsz, ő pedig éli vidáman az életét. Ugye érted? És ezt most nem azért mondom, hogy elbizonyítsalak. Csak tudod..Én féltelek. Hiába nem vagyunk vér szerinti tesók, te nekem akkor is a húgom vagy. Tudod, te is nagyon jól! -mondta majd a végén szorosan magához ölelt.

- Rendben. Vigyázok vele. Köszönöm, hogy rád mindig számíthatok. -mondtam miközben én is szorosan öleltem.

- Nincs mit köszönnöd. Szeretlek, te kis hülye. -mondta majd elnevette magát.

- Én is, Nialler. -mondtam majd eltoltam magamtól és nyomtam egy puszit az arcára.

- Na, és most mit csináljunk? -kérdezte Niall.

- Nem tudom. -mondtam fejet rázva.

- Én álmos vagyok. -mondta Niall.

- Én meg éhes. -mondtam.

- Akkor együnk. -csapta össze tenyereit.

- Majd én eszek, te meg elmész aludni. -mondtam Niallnek.

- NEM! Eszek veled! -mondta nevetve.

- Oké, oké! Akkor gyere. Együnk valamit. -mondtam. 

Bementünk a konyhába csináltam szendvicseket a teló vakujának segítségével majd visszamentünk a nappaliba és beszélgetés közben benyomtuk. Egész éjszaka beszélgettünk. Észre sem vettem, hogy vihar van oda kint. Niallel a kanapén aludtunk el. Arra ébredtünk fel, hogy Liam rohant be a házba.

- Mi történt? -kérdeztem aggódott fejjel.

- Én ezt..ezt..már nem bírom. -mondta.

- Mit Liam? Mit? -kérdezte Niall, Liamtől.

- Többet nem vigyázok rájuk. Hagyjanak békén. Igyák le magukat a sárga földig. Utoljára mondom! LESZAROM! -mondta idegesen.

- Már megint szanaszét itták magukat. -kérdezte szemét forgatva Niall.

- Igen. -mondta Liam majd lehuppant mellénk a kanapéra. Csináltam neki is szendvicset. Még beszélgettünk aztán ismét elaludtunk a kanapén, de már hárman. Arra riadtunk fel mind a hárman, hogy valaki ordítva jön be a házba...

"Sziasztok! Remélem tetszett a fejezet! A komikat várom! ;)♥"

57. Fejezet

"Hát, helló mindenkinek! :) Új fejezettel jelentkezem! :D 

Remélem tetszeni fog nektek! ;) 

Jó olvasást hozzá! 

Komizzni ér! ;) :D

Puszi: Vivii"

#Saját! :) xx

- Na, jó. -mondtam. Csináltam magamnak kávét majd leültem a többiekhez az asztalhoz...

- Mit csinálunk ma? -kérdeztem majd belekortyoltam a kávémba.

- Nem tudom! El kéne menni valahova. -mondta Louis miközben simogatta állát és olyan fejet vágott hozzá, mint aki most elgondolkodott, de látszott rajta, hogy nem gondolkozik.

- Louis! Tudom, hogy nem gondolkozol semmin. Ismerlek már! -mondtam neki nevetve.

- A francba. -mondta majd mindenki nevetni kezdett.

- Mi lenne, ha elmennénk ebédelni valahová, közben sétálgatunk egy kicsit. Elmegyünk plázázni. Csak úgy menni össze-vissza. Este meg elmehetnénk vacsizni! Na? -adta az ötleteket Harry.

- Hogy milyen okos az én barátom! -ment Lindsey Harryhez majd megcsókolta és szorosan magához ölelte.  Harry rám nézett..Arcáról semmit nem tudtam leolvasni. Én is ránéztem és fura fejet vágtam. Magam sem tudom milyet. Talán sajnálatos fejet. De nem Harryt sajnáltam, ha nem a barátnőmet. Viszont egy valaki észrevette, hogy valami nem stimmel az arckifejezésemmel. 

- Mi a baj, Vanessa? -kérdezte..Lindsey. Mit mondjak most?!

- Khm..Semmi. -mondtam halkan egy erőltetett mosollyal.

- És mikor induljunk? -kérdezte Liam.

- Mondjuk, 11 óra fele! Nem? -nézett körbe Niall majd mindenki bólintott, hogy megfelel.

- Akkor, oké! Addig mit csináljunk? -kérdezte Louis.

- XBOX! -kiáltott Niall majd a srácok a nappaliba rohantak. 

- ÉS ti csajok mit csináltok? -néztem rájuk.

- Nekem el kell rohannom próbálni! De sietek haza! Sziasztok! -rohant el Danielle.

- Ti? -én.

- Én fotózásra megyek! -Eleanor.

- Mikor? -kérdeztem.

- Őm..most! -nézett az órára. Gyorsan elköszönt mindenkitől majd ment is.

- Linds, Abby? -néztem rájuk kérdően.

- Én Lishez megyek! -mondta majd felment készülődni! 

- Linds? -én.

- Itthon leszek! -mondta majd bement a nappaliba. Uh..nem leszek egyedül. Bementem én is a nappaliba. Épp Louis és Zayn játszottak. Niall és Liam nézelődtek, hogy ki mit csinál. Harry pedig Lindseyvel enyelgett..vagy fogalmazok máshogy..inkább hülyítette Lindseyt. Leültem az egyik fotelba és néztem ahogy játszanak a srácok, ahogy láttam Fifáztak. Félfüllel meghallottam ahogy Harry azt mondja Lindseynek, hogy teljes szívéből szereti majd Lindsey is ugyan ezt mondta. Rájuk néztem majd hirtelen a szomorúság és egyben az idegesség lepte el az arcomat. Szomorú voltam, hogy az egyik legjobb barátnőmmel csesznek ki és ideges is voltam, hogy Harrynek van szíve, hogy ilyeneket csináljon. A szomorúság jobban látszott az arcomon, de az idegesség vagy inkább már a kialakuló düh is látszott rajtam. Fogtam magam és felszaladtam a szobámba és magamra csuktam az ajtót. Párperccel később  azt hallottam, hogy valakik trappolnak majd valaki kopogott.

- Ki az? -kérdeztem.

- Niall és Liam! Bejöhetünk? -kérdezte Niall.

- Gyertek. -mondtam majd bejöttek mind a ketten.

- Mi a baj, Nessza? -kérdezte Niall majd leült mellém az ágyra, míg Liam fogta a székemet és leült velem szembe ült le.

- Semmi..-mondtam.

- Nekünk elmondhatod, tudod. -mondta Liam.

- Harry. -mondtam.

- Mi van Harryvel? -kérdezte Niall.

- Az hogy valamelyik nap nem tudom, hogy kivel asszem veletek ment el bulizni. Aztán hajnalban arra keltem fel, hogy valaki marha piás mellettem. Hát, Harry feküdt mellettem és össze-vissza beszélt, hogy ő engem szeret és nem Lindseyt. Legelőször azt hittem, hogy csak a részegség miatt beszél ilyeneket aztán másnap vagy mikor megkérdeztem, hogy mi volt ez és bevallotta, hogy igazat mondott. -mondtam majd lenéztem és a földet kezdtem nézni. 

- Értem. És ezt már mondtad Zaynnek vagy Lindseynek? -kérdezte Niall.

- Ha mondtam volna, akkor Lindsey már rég nem lenne itt..-mondtam.

- Zayn meg gondolom ha elmondta volna, akkor Harry már rég a kórházban feküdne. -mondta Liam.

- Ez igaz. -mondta Niall.

- És most mit szeretnél csinálni? -kérdezte Liam.

- Nem tudom. Harryt már kiosztottam. Lindseynek nem merek szólni. -mondtam.

- Ha csinálni szeretnél először gondolkozz és utána cselekedj. -Liam.

- És ne feled! Mi itt vagyunk neked, oké? Ha bármi van, akkor szólsz nekem vagy Liamnek! Rendben? -nézett rám Niall.

- Rendben. Köszönöm! -mondtam majd szorosan megöleltem. 

- Na, menjünk vissza. -mondta Niall.

- Én még fent maradok egy kicsit, de mindjárt megyek én is. -mondtam.

- Rendben! LEnt találkozunk! -mondták majd le is mentek.

Rá párperce kinyitotta valaki a szobám ajtaját. 

- Szia, Nesszi! -huppant le mellém az ágyra majd belecsókolt a nyakamba. 

- Szia, Zayn! -köszöntem.

- Miért vagy itt a szobádban? Van valami baj? -kérdezte aggódoan.

- Nem, csak kicsit fáj a fejem és feljöttem. -mondtam. Istenem. Nagyon utálok hazudni. 

- Értem. És jobban vagy már? -kérdezte.

- Igen, már sokkal jobban. -mondtam mosolyogva.

- Akkor lejössz hozzánk? -kérdezte Zayn.

- Hát, nem is tudom! Maradhatnánk egy kicsit. -mondtam majd ráfeküdtem Zaynre és mosolyogva néztem rá.

- Maradni szeretnél? -kérdezte majd hirtelen helyet cserélt velem. Most ő feküdt rajtam.

- Igen. Nincs kedvem le menni. -mondtam.

- Hé, az ajtót nyitva hagytad? Hol élsz te? Barlangba? -kérdeztem tőle majd a végén elnevettem magam.

-  És, ha igen? -vonta fel szemöldökét.

- Akkor te nem vagy a barátom. -mondtam komoly fejjel.

- Tényleg? -láttam hogy megijedt. Ilyenkor tök cuki! 

- Nyugi, te egoista! Csak vicceltem. -mondtam nevetve.

- Ugratsz engem? -kérdezte.

- Aham. -bólogattam.

- Akkor ezért most kapni fogsz. -mondta majd hirtelen csikizni kezdett. Sírtam a nevetéstől. Már beszélni alig tudtam. 

- Z-Z-ZAAAAYN! H-H-HAGYD A-A-ABBA!  M-M-MOST! N-NEEEE!!! -kiáltottam, de semmi.

Nagy nehezen de abba hagyta.

- Ez nem volt szép. -néztem rá mérgesen.

- Ez nem volt szép! -utánzott. 

- Hé, én nem is így mondtam. -mondtam.

- Hé, én nem is így mondtam. -utánzott tovább.

- Ne utánozz Zayn! -kiáltottam rá.

- Ne utánozz Zayn! -folytatta.

- Ajh, ne máááár! -bekönnyeztem.

- Mi a baj? -kérdezte.

- Semmi, csak ha így utánoznak és nem fejezik be egy idő után, akkor bekönnyezek és sírni kezdtek az idegességtől. -meséltem majd letöröltem a könnycseppet az arcomról.

- Ne haragudj. Én..én..ezt nem tudtam. -mondta majd inkább mellém feküdt. 

- Semmi baj. Nem tudtad! De most már tudod. -mosolyogtam rá.

- Ezer bocsánat. -mondta.

- Semmi baj. -mondtam.

- Mondok neked valamit..-suttogta.

- És mit? -suttogtam én is.

- Azt, hogy elmondhatatlanul szeretlek! -suttogta. 

- Én is. -mondtam majd megcsókoltam. Zayn a csókunkat..hogy is mondjam..smárolásra kreálta..A csodálatos pillanatot Louis hangja zavarta meg.

- Embere...Óh, bocs. Nem tudtam, hogy...-Louis.

- Semmi baj! Miért jöttél? -kérdezte Zayn.

- Már itt van mindenki és a programokat szervezzük! Szóval gyertek le! -mondta majd el is ment.

- Na, gyere. -mondta Zayn. 

Zayn felállt, de én feküdtem tovább.

- Ajh, nincs kedvem felkelni. -nyavajogtam.

- Ha, nincs, akkor nincs. -mondta majd hirtelen felkapott az ölébe és levitt a nappaliba. 

- Na, itt is vagyunk. -mondta Zayn a többieknek majd lerakott. 

- Szóval akkor most elmegyünk ebédelni. Mindenki öltözzön fel és az előszobában találkozunk! -mondta Liam majd mindenki ment a szobájába készülődni.

Felmentem én is majd gyorsan kivettem valami kényelmes ruhát. Elmentem zuhanyozni majd felöltöztem. 

Én:

Hajamat villám gyorsasággal befontam majd felkaptam a fejemre egy sapkát és szaladtam lefele az előszobába.

- Na kész vagyok! -mondtam. Ahogy láttam már mindenki készen. Egyből el is indultunk. Beszálltunk a kocsiba és 20 perc múlva megálltunk egy étterem előtt. Kiszálltunk a kocsiból majd bementünk és leültünk egy nagy asztalhoz. A pincér perceken belül belül megérkezett. Mindenki elmondta, hogy ki mit kér inni majd a következő körben már a kaják jöttek. Mindenki megette az ételét, míg Niall bátyám már 3-adjára repetázott a desszertből, mi még a legelső desszert FELÉNÉL tartottunk. Le nem tudná tagadni, hogy most nem volt éhes. Habár..ő mikor nem éhes, nem? :D 

Megettük a desszertet, ez után fizettünk majd távoztunk az étteremből. A kocsit a parkolóban hagytuk és elmentünk sétálni. Sétálás közben sokat hülyültünk. Benéztünk egy fagyizóba is. A fagyizó láttán mosolyogva néztem Zaynre. Eszembe jutott a kis fagyis történetünk. :) Ahogy láttam ő is arra gondolt, amire én, mert ő is mosolyogva nézett rám. Megvettük a fagyikat majd mentünk tovább sétálni. Voltunk a parkban is. Majd úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a plázába. Visszamentünk a kocsiért a parkolóba majd elmentünk a plázába. Elfogott a shopping láz és vásárolni kezdtem össze-vissza. De nem csak én. Drága barátnőim is így jártak. Kicsit unatkoztunk már ezért beültünk a moziba és megnéztük a halálos iramban 6-ot! Imádom azt a filmet. Csak a kocsik miatt nézem! :) Logan szoktatott rá a filmre. Azóta mindig vele nézem ezt a filmet. De most kivételt tettem. :/ Megfog ölni, hogy nem vele néztem meg. Áh, mindegy. Megnéztük a filmet majd beültünk egy Mekibe. Ettünk majd mentünk haza. Este 8ra értünk haza, mert dugó volt kifele a városból. Kitaláltuk, hogy elmegyünk vacsizni valami puccos étterembe. Ahogy mondták a srácok, hogy ELÉG puccos hely egyből gondolkozni kezdtem, hogy most akkor mit vegyek fel! Felmentem, leültem az ágyamra és néztem a szekrényt és gondolkodtam. Eszembe jutott, hogy mit fogok felvenni. 

Én:

Abby:

Eleanor:

Lindsey:

Danielle:

Ahogy készen lett mindenki, lementünk a nappaliba. Megvártuk, amíg a srácok elkészülnek, mert most csoda, hogy mi előbb készen lettünk! :) Mindannyian rohanva jöttek a lépcsőn.

- Mehetünk! Úh, szépek vagytok! -dicsért meg minket Liam.

- Nagyon köszönjünk! -mondtam mindenki nevébe.

- Akkor menjünk! -mondta Niall majd mindannyian beültünk a kocsiba abba a HÍRES és nagyon puccos étterembe mentünk. Hát, mit ne mondjak.??!! Nem számítottam erre, hogy ilyen elegáns lesz a hely. :/ Igaz szóltak a fiúk, hogy nagyon puccos a hely, de nem gondoltam, hogy ennyire! :) Mert hát a fiúcskák néha elefántot csinálnak a bolhából! ;) 

Bloglovin! -.-'

"Sziasztok! Most nem fejezettel jöttem, ha nem infóval! :) Gondolom mindenki hallott már erről a bizonyos Bloglovin cuccról! Ha nem, akkor viszont itt a link, hogy miről is van szó!
Link: http://mydreamsforonedirection.blogspot.hu/2013/06/nagyon-fontos.html
És itt az én blogom linkje is: ♪♫Friendship, Łove and One Direction♫♪

Puszi: Vivii" 

<a href="http://www.bloglovin.com/blog/8607671/?claim=3urmffmq2ee">Follow my blog with Bloglovin</a>

Kellemes nyarat!!! :))

VAKÁCIÓ VAAN! *.* Örültök neki? Jaj, tiszta hülye vagyok..Hát ki nem örül neki! Igaz? :D 

Remélem mindenkinek jól fog telni a Vakációja! :) 

A Bloggal kapcsolatban pedig csak annyi, 

hogy mivel itt a nyári szünet, 

valószínű, hogy majd gyakrabban fogom hozni a fejezeteket! :)

 De ez még nem biztos..

Szóval nem tudom..majd ahogy alakul, alakul! :) 

De fogok hozni fejezeteket..! xd

Ha nem hozok, akkor pedig próbálok majd  írni nektek! ;) 

Kellemes nyarat és jó szórakozást mindenkinek! ;)♥

Sok puszi: Vivii

56. Fejezet

"Sziasztok! Meg is érkezett az új fejezet! :) Remélem várátok már! :) 

A komit nagyon köszönöm! ;)♥

Jó olvasást és komizzatok!

Puszi: Vivii"

Éjszaka arra keltem fel, hogy valaki csönget. Felkeltem, megnéztem a telón az időt és nem hittem a szememnek. Ki a szar lehet ez, aki hajnali 3 kor csönget?!

Már nem is éjszaka volt! :) De most tényleg! Ki a szar lehet hajnali 3kor?! Nem volt kedvem felkelni. :/ Majd visszajön később. :D Visszabújtam az ágyba és próbáltam visszaaludni. Épp amikor már ment le a szemem MEGINT csöngettek! Ajh nyissa már ki valaki. Nekem nagyon nincs kedvem kinyitni. És nem is nyitottam ki. Nem érdekelt senki és semmi. Had csöngessen, majd abba hagyja, nem? (....) Már vagy 10 perce senki nem csöngetett. EZ AZ! :) A szobám ajtaja felé fordultam és próbáltam elaludni. Arra riadtam fel, hogy valaki a teraszajtaján kopogtat! Jesszusom, ki a szarom ez?! Homályos látásommal és kómás fejjel kikeltem az ágyból, majd oda csoszogtam a teraszajtómhoz. Arcát nem lehetett látni a sötétben. Kinyitottam a teraszajtót.

- Ki vagy te? -kérdeztem. Megmondom őszintén kicsit féltem, hisz nem tudtam kivel állok most épp szemben.

- Zayn vagyok. -mondta.

- Zayn?! Hát, de még mit keresel itt a teraszomon? -kérdeztem.

- Hát, csöngettem is..2szer, de senki nem nyitott ajtót. Gondoltam akkor felmászok a te teraszodra és bekopogok! -mesélte.

- Óh, bocsika. Nem olt kedvem kinyitni az ajtót. De még is hoy kerültél ki a házból? -kérdeztem fel. Akkor már mind a ketten az ágyban ültünk.

- Kicsit rosszul éreztem magam és gondoltam elmegyek sétálni, csak útközben a elhagytam a kulcsomat. -mesélte.

- Ajh, istenem. Nem  is te lennél. -mondtam nevetve.

- Hát, nem. -nevetett.

- Amúgy felkeltettelek? -kérdezte.

- Hát, igen. -mondtam.

- Ne haragudj. -ölelt meg.

- Most már mindegy. -vontam vállat. 

- Na, én megyek. Aludj vissza. -mondta majd felállt és menni készült, de én megragadt a kezét és visszahúztam magamhoz az ágyba.

- Aludj itt. -néztem rá.

- Szeretnéd, mi? -mosolygott.

- Ha, nem szeretném, akkor mondanám, hogy aludj itt? -kérdeztem vissza mosolyogva.

- Hát, nem igazán. -rázta meg a fejét.

- Na, látod. Akkor itt alszol? -kérdeztem.-

- Ez nem kérdés. -mondta nevetve majd bebújt mellém az ágyba.

- Te most jelenleg eltudnál aludni? -kérdeztem. Ilyen hülye kérdést csak én tudok feltenni.

- A-a, miért te? -nézett rám Zayn.

- Hát, azóta, mióta először csöngettél..hümm..nem igazán. -ráztam meg a fejem majd elnevettem magam.

- Nézzünk tv-t. -mondta Zayn majd bekapcsolta a tv-t.

- Oké. -én. Összebújtunk és úgy néztük a tv-t. 

Nem nagyon ment semmi sem a tv-ben. Ezért maradt a mese film. Ezért egyből a Disney-re kapcsoltunk. A kedvenc sorozatom ment. A Hannah Montana. Imádom. Otthon mindig ezt a sorozatot néztem az unokatesómmal. 

- Isteneeem, A Hannah Montana megy! -kiáltottam fel.

- Ennyire szereted? -nézett rám nevetve Zayn.

- Az nem kifejezés! Imádom! Olyan régen láttam már. Utoljára Magyarországon néztem az unokatesómmal. -meséltem.

- Amúgy én is szeretem. -mondta.

-  Tudom. -mosolyogtam rá.

. Ja, hát igen. Te Directioner vagy. Inkább akkor meg sem szólalok. -nevetett.

- Jobb is. -kacsintottam rá.

- Amúgy jobban vagy már? -kérdeztem.

- Jól vagyok köszi. -mondta.

- Örülök neki. -mondtam.

- Amúgy neked ki a kedvenced a Hannah Montana-ból? -kérdezte. Ühüm..téma terelés. ;) :D

- Nekem Jackson, Lily és Oliver. -mondtam. 

- Nekem Jackson és Oliver. -mondta.

- Jackson hasonlít Louisra, nem? -röhögtem.

- Hát a viselkedése igen. -röhögött Zayn is. 

Valahogy ilyesmi formában néztük tovább a Hannah Montana-t. Kicsivel később egymást ölelve aludtunk el..

******

Reggel arra keltem fel, hogy valaki mocorog mellettem. Lassan és óvatosan felültem majd a mellettem lévő személyre néztem, majd elmosolyodtam. Ahogy észre vettem már kezdett ő is ébredezni.

- Jó reggelt! -köszöntem neki.

- Neked is! -mondta mély és rekedt -szokásos, reggeli- hangjával.

- Jól aludtál? -kérdeztem. 

- Aham. És te? -ült fel.

- Én is. -bólintottam.

- Mióta vagy fent? -kérdezte.

- Ahogy felkeltél az előtt 2 perccel. -mondtam.

- Akkor, oké. -mondta.

- Szerinted jó idő van kint? -pattantam ki az ágyból és a szekrényemhez siettem.

- Nem tudom, Nesszi. Nem rég keltem fel, tudod? -túrt a hajába ásítva.

- Tényleg. Várj! Azt mondtad, Nesszi? -fordultam felé.

- Őm..igen. Nem tetszik? Mert akkor kitalálok más becenevet! -nézett rám.

- Jaj, nem! Nagyon is tetszik. Tök aranyos. Csak fura, hogy még eddig senki nem találta ki ezt a becenevet nekem. -mondtam majd visszafordultam a szekrényemhez. 

- Áh, értem. -bólintott. 

- Ajh, nem tudom mit vegyek fel. -nyavalyogtam.

- Na, vigyázz majd a Stylistod megmondja! -mondta majd kikelt az ágyból és oda jött mellém a szekrényhez és kutatni kezdett.

- Mióta vagy te a Stylistom? -néztem rá kérdően.

- Nem tudom. -rázta meg a fejét majd nevetni kezdett. A végén egy tök jó összeállítást dobott nekem össze. :D 

Én:

      

Mintha ez nekem nem jutott volna az eszembe. De tényleg..Áh, mindegy. Végül is tudom mit veszek fel. :) Gyorsan elmentem megmosakodni, stb..majd miután Zayn kiküldtem a szobámból, felöltöztem. Ahogy elkészültem mindennel le szaladtam a többiekhez.

- Jó reggelt mindenkinek! -köszöntem. 

- Hogy-hogy nem vagy már reggel 9kor pizsiben? -nézett rám kérdően Louis.

- Mert a Stylistja kikészítette neki a rucit. -ölelt át hátulról Zayn.

- Így igaz. -nevettem.

- Jó reggelt! -jött le mosolyogva Lindsey. Imádom amikor mosolyog. Olyan kis életvidám kiscsaj. Nem hiába az egyik legjobb barátnőm. 

Lindsey hirtelen felém fordult majd csodálkozva nézett rám.

- Mi a baj Lindsey? -néztem rá kérdően.

- Te nem vagy pizsiben. -mutatott rá a ruházatomra majd rám nézett.

- Igen, én nem vagyok pizsiben, de könyörgöm. Emberek! Ezen miért kell csodálkozni?! -kérdeztem.

- Azért, mert általában ha felkelsz egy szál pólóban és egy p*csa naciban jössz le! -vonult el mellettem Abby, mint egy zombi. 

- Ja, értem! Hé, azok rendes rövid nacik. -mutattam Abbyre.

- Hát, ha te mondod! -vont vállat.

- Na, jó. -mondtam. Csináltam magamnak kávét majd leültem a többiekhez az asztalhoz...

"Bocsánat a rövid fejezet miatt, de sajnos rövidítenem kellett..!! :/ :) Remélem azért tetszett nektek! ;) Sok puszi mindenkinek! *Vivii*"