Sziasztok! Megjöttem a 74. fejezettel. Ebben a fejezetben újabb szereplővel fogtok találkozni. Azt még nem árulom el, hogy ki az. Majd kiderül, ha elolvassátok! ;) :D Többet nem is mondok.
Jó olvasást az új fejezethez és ne felejtsetek el komizni! :)♥
Sok puszi!
Vivien.Xx
Az első utunk természetesen
Anyához vezetett a kórházba. De az előtt bementünk egy szupermarketbe
gyümölcsöt venni. Vettünk almát, szőlőt, banánt, barackot és narancsot majd
mentünk tovább. Vagy is a kórházban. (…)
- Szia, Anyu! –léptünk be
Logannel a kórterembe.
- Sziasztok! –mosolygott ránk
Anyu.
- Hogy vagy? –kérdeztem
Anyut.
- Jól vagyok köszi.
Legszívesebben már mennék haza. –mondta.
- Gondoltam. –mondtam
nevetve.
- Mit hoztatok? –nézett a
szatyorra anyu.
- Gyümit. –mondtam.
- Oh, az most jól jön.
Köszönöm. –mondta.
- Mondott valamit az orvos? –érdeklődött
Logan.
- Azt mondta, hogy minden
rendben. Nincsen semmi bajom. Viszont még a fejem mindig fáj. –mesélte.
- És ezért kell bent maradnod
egész héten? –kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Látod! –sóhajtott.
- Ha, ki jössz, megyünk
vásárolni! –mondtam.
- Ahogy mondod. –bólogatott
nevetve.
- Na, jó. Én nem fogok
veletek menni. –mondta Logan.
- Nem is kell. –mondtam.
- Meséljetek! Történt valami?
–érdeklődött anyu.
- Velem semmi. Jade puszil.
Ennyi. –mesélt Logan.
- Kedves. Én is őt! És veled?
–Anyu.
- Hát, ma reggel beszéltem
Niallékkel. Ben ma átjött hozzánk. Mindannyian puszilnak téged. Ja, és rólam
szól az egész internet, hogy vajon miért jöttem haza és miért járkálok a
kórházba. –meséltem.
- Én is puszilom őket. A
nettel meg törődj. –Anyu.
- Hát nem is. –ráztam a
fejem.
- Zayn hogy van? –érdeklődött
félénken.
- Nem jól. –ráztam a fejem.
- Na, történt valami?
–kérdezte ijedten.
- Nem, csak maga alatt van.
Niallék mondták, hogy a szobámban van egész nap, nem mozdul ki onnan, enni sem
eszik, nem szól senkihez és semmihez, nem megy sehova. –meséltem.
- Istenem! –sóhajtott.
- Magának csinálta. Sajnálom.
Nagyon sajnálom. Tényleg. De ezt magának csinálta. –mondtam.
- Mit csináltok ma? –váltott
témát Anyu.
- Én megyek haverokhoz.
–mondta Logan.
- Én megyek tesókat
látogatni. –mondtam.
- Oké, Vani! Puszilok
mindenkit. –Anyu.
- Átadom. –mosolyogtam.
- És estére mi a program?
–Anyu.
- Hát buli nem lesz. Az tuti!
–nevetett Logan.
- Na, akkor mi lesz?
–lepődött meg Anyu.
- Én szerintem át hívom a
haverokat meccset nézni. –Logan.
- Én Bennél alszom és Skype
party-t tartunk Niallékkel. –meséltem.
- Csak óvatosan! –mondta
Anyu.
- Rendben. –bólintottam.
Anyunál elég sok ideig
voltunk. Kb. 11 óra óta itt vagyunk és már 3 óra van. Jól átbeszéltünk mindent,
aztán elköszöntünk tőle majd Logannel elmentünk a haverjaihoz, ott átvettem a
kocsit majd mentem vele egyenesen az unokatesónkhoz, Biához. Olyan jó, hogy
végre magyarul tudok beszélni. Hisz ugye kint csak az angolt használtam. Még
akkor is, amikor Abbyékkel vagy épp Loganékkel beszéltem. Viszont most nem kell
az angolt használnom. Beszélhetek magyarul. Na, szóval elkocsikáztam Biához,
akit még útközben felhívtam, hogy megyek hozzá. Nagyon örült nekem. Üres kézzel
nem szeretek menni vendégségbe, ezért vettem valamit útközben. (…) Már Biáék
háza előtt állok 10 perce. Egyfolytában kopogtatok és csöngetek, de hát semmi.
Aztán csak nyílik az ajtó. Éljen! Bia mosolygós arcával találtam szembe magam.
- Hát szia! –köszöntem Biának
mosolyogva.
- Vani! Sziaaaa! –ugrott a
nyakam.
- Hogy vagy? –kérdeztem
miközben beléptem a házba.
- Semmi érdekes. Ugyan úgy
járok táncra, meg fodrászkodni. –mesélte.
- Az jó! Majd megcsinálhatnád
a hajam. NEM MOST! MAJD! –mondtam a végét kihangsúlyozva.
- Értem. Oké. És te?
–kérdezte miközben már a kávékat csinálta.
- Semmi érdekes. Magán
tanulok lettem. Aztán ennyi. –mondtam.
- Abbyék? Lis? –érdeklődött.
- Abbynek van egy barátja,
Lisék meg megvannak. –mondtam.
- Barátja?! –lepődött meg.
- Te még nem hallottál
róluk?! Kb. az egész net róluk szólt. –nevettem.
- Miért kivel jött össze?
–Bia.
- A One Direction egyik
tagjával. Tudod, van az a szőke, aki kint Ír országban a legjobb barátom volt. Szóval
őt hívják Niall Horannek. –meséltem.
- Oh, értem. –bólintott.
- És neked van barátod?
–kérdezte.
Gyerekek! Bia mióta nem
netezhetett?!
- Te nem netezel? Vagy mi van
veled? –kérdeztem.
- Büntiben vagyok. Ne
kérdezd. Elég hosszú. –nevetett.
- Engedély nélkül buliztál?
–nevetettem.
- Hát, ja. Elég keményen.
–mondta.
- Hát azt gondoltam. –én.
- Na, de akkor mesélj már,
mert le vagyok maradva. –mondta.
- Mi is volt a kérdésed? –én.
- Hogy neked van-e barátod.
–Bia.
- Most már nincsen. –mondtam.
- Mi az, hogy már? –kérdezte
ijedten.
- Szakítottam vele. –mondtam
miközben a földet bámultam.
- Kivel jártál? –kérdezte.
- Zayn Malik. –mondtam.
- Na, jó! Ne. Ezt ne. Ő olyan
jól néz ki. Tök helyes. –áradozott.
- Érdekes. Niall-t nem
ismered, de Zaynről már hallottál. Hm…-én.
- Niall-t is ismerem.
–mondta.
- Jól van. Hagylak.
–nevettem.
- Miért szakítottál vele?
–érdeklődött.
- Elég hosszú történet, de a
lényege annyi, hogy mással bújt ágyba. –mondtam.
- Uhh, ez nem volt szép tőle.
–Bia.
- Nekem mondod?! Hallod,
köpni-nyelni nem tudtam. –meséltem.
- Elhiszem. –bólintott.
- Na, mindegy. Beszéljünk
másról! Hogy megy a fodrászkodás? –váltottam témát.
- Jól köszi. Majd, ha akarsz
változtatni a hajadon, akkor majd gyere hozzám. –nevetett.
- Rendben. Majd fogok menni.
–nevettem.
- Logan? –kérdezte.
- Haverjánál van. –mondtam.
- Mizus vele? –Bia.
- Ő is kiköltözött Londonba,
a barátnőjével. Aztán ennyi. –meséltem.
- Van barátnője?! Logannek?!
–lepődött meg.
- Ugye?! Először én sem
hittem el. –nevettem.
- Hogy hívják? Jó fej? Jól
kijöttök? –érdeklődött.
- Jadenek hívják. Qva jó fej.
Igen, szerencsére jók kijövünk. –mondtam.
- Na, ennek örülök.
–mosolygott.
- Neked van barátod?
–mosolyogtam.
- Nincsen. –szomorodott el.
- Ne szomorkodj már! Majd
lesz! –bíztattam.
- Ahhoz el is kéne menni
itthonról. –sóhajtott.
- Hát, most várnod kell.
–nevettem.
- 1 hónapig nem mehetek
sehova. –mondta.
- Jesszusom, Bia! Mi a f*szt
csináltál? –én.
- Inkább nem mesélem el, mert
még te is rá tennél 1 hónapot. –Bia.
- Olyan durva?! –kerekedtek
ki a szemeim.
- Hát, ja. –Bia.
- Na, jó! Mesélj valamit! Mit
csinálsz este? –kérdeztem.
- Csokit fogok enni és
tv-zek. Ennyi. Te? –Bia.
- Ne egyél sokat, mert
megölöd magad. Én Bennél alszom. –mondtam.
- Na, tényleg! Azzal mi van?
–Bia.
- Semmi érdekes. Neki is van
barátnője. Jól meg vannak aztán ennyi. –meséltem.
- Na, ez jó! –mosolygott.
- Igen! Végre ő is talált
valakit. –én.
- Amúgy vettem neked valamit
még múltkor. –mondta Bia majd felállt és elment.
- Mit? –kíváncsiskodtam.
- Ezt. –adta a kezembe a
szatyrokat mikor már leért.
- Hát ezek mik? –néztem a
szatyorra majd rá.
- Ez egy ruha összeállítás.
Gondoltam, hogy hazafogsz jönni valamikor. Ezért vettem meg neked. –mesélte.
- Jaj, nagyon köszönöm.
–öleltem magamhoz.
- Nagyon szívesen.
–mosolygott.
- Tudod mit?! Most szépen át
veszem a ruhát és elmegyünk sétálni. –modtam.
- De büntetésben vagyok.
–emlékeztetett.
- Én azt tudom, de tudod,
hogy velem mindig elengedtek minden hova. –én.
- Igazad van, de azért
kérdezd meg Anyut, mert most már ezek után félek tőle. –mondta.
- Rendben. –bólintottam majd
egyből hívtam az örző-védő anyukát. És láss csodát! Megengedte.
- Oké. Öltözzünk, mert
megyünk sétálni. –mosolyogtam.
- Okéé! –mondta Bia boldogan
majd felszaladt a szobájába.
Én magamhoz vettem a
szatyrokat majd bementem a fürdőszobába átöltözni. Ami után kész lettem,
kimentem a konyhába és megvártam, amíg Bia is lejön. Nagy nehezen, de sikerült
éppen és egészségesen lejutnia. Még mielőtt elindultunk volna csináltam egy
képet, amit nyomattam is fel Twitterre és Instagramra.
 |
|
@nessiejames93 Újra együtt a bolond
páros. Érzem, hogy jó lesz a séta. Köszönöm az ajándékot @biaoffical ! Imádlak!
Szép napot kívánok mindenkinek, innen, Budapestről! Sok puszi emberek! Xx.
|
Feltettem a képet, majd
indultunk is. Séta közben betértünk egy cukrászdába, ettünk ott egy-egy szelet
süteményt, majd sétáltunk tovább. A nagy séta közben elnyaltunk egy-egy fagyit
is. Majd a sétánk végét egy jó és finom kávéval zártuk a kedvenc kávézónkban.
- Most akkor benne leszek a
kinti tini-híradókban, meg az újságokban és fent leszek veled a facebookon,
twitteren meg instagramon, tumblr-n ??? –kérdezte.
- Igen, Bia. –bólintottam.
- Nem fognak engem zaklatni,
ugye? –Bia.
- Ne aggódj, nem fognak.
–mosolyogtam rá.
- Akkor jó. -sóhajtott.
- Menjünk haza vagy még szeretnél menni valahova? -kérdeztem Biától.
- Menjünk haza. -mondta.
- Rendben. -mondtam majd felálltunk és egyenest Biáékhoz sétáltunk. Elköszöntem tőle, majd mentem is tovább. Nagyiék, unokaöcsiék, nagybácsik, nagynénik, unokanővérek, stb...
Kb. 7 óra lehetett, amikor be estem a házunkba. A telefonom pedig ismét megzavarta a nyugalmamat. (...)
